Az Ipsos legfrissebb kutatásában a közszolgálati televíziók alapvető tevékenységének, a közösségi értékek közvetítésének lakossági megítélését vizsgálta. A tévék e téren jól vizsgáztak,  többségében pozitív osztályzatot kaptak a közvéleménytől. A közszolgálati műsorok, programok közvetítésére „szakosodott” csatornák jelenléte alapvető igényként jelenik meg a magyar lakosság körében, a 18 év felettiek 30%-a kifejezetten fontosnak tartja a működésüket. Az m1 tudás-átadási és pozitív mintaközvetítő funkcióját a tévénézők nagy része elismeri, és ezen értékek legadekvátabb megjelenítését ehhez a csatornához kötik. Az m2 a lakosság értékelése szerint alacsony szinten teljesíti a vizsgált közszolgálati funkcióit. A kulturális hagyományok ápolásában a Duna Televízió meghatározó szerepét láthatjuk, hiszen a lakosság egyharmada szerint ez a csatorna a legalkalmasabb ezen értékek közvetítésére. A globális és lokális értékek összekapcsolásában és képviseletében is egyértelműen a Duna Televízió megítélése a legkiemelkedőbb. A hazai lakosság kiugró többsége a Duna Televíziót tartja a legrelevánsabb csatornának a határon túli magyar közösségek életének, egyéb hazánkban élő etnikai kisebbségek kultúrájának közvetítésében.

Bevezetés

 

A közszolgálati televíziózás értelmezései ugyan országonként más hagyományokra épülve, más történelmi időszakban, más technológiai környezetben, valamint más intézményi szerkezetben alakultak ki, ennek ellenére megfogalmazhatók olyan általános szempontok, amelyek minden értelmezésnek szerves alkotóelemei. Ilyen a nemzeti, s az egyetemes kultúra értékeinek, a különböző hagyományoknak az ápolása, a civil társadalom kibontakozásának/fejlődésének és az össztársadalmi párbeszédnek a támogatása a polgárok számára történő megbízható és pártatlan információ- és hírszolgáltatás által, a formális és informális oktatási, tanulási lehetőség biztosítása minden korosztály számára, a kül-, és belpolitikai történések objektív ismertetése, a kisebbségek és a személyiségi jogok védelme, a társadalmi kohézió növelése, tolerancia fokozása, egy egymást jobban megértő társadalom megteremtése érdekében.
Az elméleti megfontolások mellett a „közszolgálatiság” elsősorban egyfajta társadalmi-integrációs, illetve egy sajátos kulturális dimenzióban jelenik meg az emberek tudatában. A hazai lakosság körében történt eddigi, ilyen tárgyú kutatások szerint (Szonda Ipsos, 2006, 2007) a felnőtt népesség több mint négyötöde szerint fontos, hogy „Magyarországon legyenek olyan televízió-csatornák, amelyek fő profilja a közszolgálati jellegű műsorok, programok közvetítése”. Korábbi kutatássorozatunkban az egyes közszolgálati televíziók/csatornák közösségi érték (public value) -alapú vizsgálatát egy a BBC részére készített brit kutatás (Ipsos UK) módszertana alapján végeztük el.
Jelenlegi vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a közszolgálatiság kulturális és a művelődési értékeit, valamint a globális és lokális értékek közvetítését hogyan ítéli meg most a lakosság. Az egyes értékek tekintetében állításokat/jellemzőket fogalmaztunk meg: az adtafelvétel során a válaszadókat arra kértük, hogy minden egyes állítás vonatkozásában nevezzék meg az általunk felsorolt csatornák közül azt, amelyikre véleményük szerint a leginkább jellemző az adott állítás, illetve azokat, amelyekre ezen kívül még jellemzőnek tartják ezeket – amennyiben egyik csatornára sem tartottak jellemzőnek egy állítást, természetesen egyiket sem kellett megjelölniük.
A vizsgált televíziók/csatornák a következők voltak: m1, m2, Duna Tv. A kutatás alapsokasága a 18 éves és annál idősebb magyarországi népesség: ezen népesség lélekszáma, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, 8.141.000 fő. A kutatás az ország felnőtt lakosságát reprezentáló mintán készült el, amelynek elemszáma 1500 fő volt. A minta minden főbb demográfiai jellemzőiben megegyezik az alapsokaság megfelelő adataival, azt jól reprezentálja.

Eredmények

 
 1. Közszolgálati csatornák jelenlétének megítélése

A közszolgálati műsorok, programok közvetítésére „szakosodott” csatornák jelenléte alapvető igényként jelenik meg a magyar lakosság körében. A kutatás alapján azt láthatjuk, hogy a 18 év feletti lakosságnak csupán a 16%-a nem tartja fontosnak a közszolgálati jellegű televízió-csatornák működését hazánkban, míg közel 30%-uk kifejezetten nagy igényt tart rá.

A közszolgálati csatornák jelenlétét az átlagosnál szignifikáns mértékben jobban igénylik:

-         idősebb korosztályok

-         főiskolai/egyetemi végzettségűek

-         budapesti és megyeszékhelyi lakosok

Ön szerint mennyire fontos, hogy ma Magyarországon legyenek olyan televízió-csatornák, melyek fő profilja a közszolgálati jellegű műsorok, programok közvetítése? (százalék)

 

 

Ön szerint mennyire fontos, hogy ma Magyarországon legyenek olyan televízió-csatornák, melyek fő profilja a közszolgálati jellegű műsorok, programok közvetítése? (százalék)

 

 

 

   2. Kulturális és művelődési értékek közvetítésének megítélése

A kulturális és művelődési értékek megjelenítése kapcsán azt láthatjuk, hogy a vizsgált három csatorna közül az m1 és a Duna Televízió teljesít a legjobban. Az m1 tudás-átadási és pozitív mintaközvetítő funkcióját a lakosság nagy része elismeri, és ezen értékek legadekvátabb megjelenítését ehhez a csatornához kötik. A kulturális hagyományok ápolásában azonban a Duna Televízió meghatározó szerepét láthatjuk, hiszen a lakosság egyharmada szerint ez a csatorna a legalkalmasabb ezen értékek közvetítésére. A két csatorna közel egyformán jól teljesít a kulturális ismeretek átadásában, műsoraiban a nézők számára új, eddig rejtett kulturális értékekre hívja fel a figyelmet.
Korábbi kutatásainkban is megállapítható volt, hogy a hazai lakosság szerint a Magyar Televízió második csatornája, az m2 kevésbé teljesíti a vizsgált közszolgálati funkciókat.



Kulturális értékek megítélése (első említések százalékban)

 

 

Az egyes kulturális dimenziók megítélésében nagy eltérések figyelhetők meg a különböző társadalmi csoportokat illetően a két televízió/csatorna esetében.

A Duna Televízió megjelölése minden kulturális érték esetében szignifikáns mértékben gyakoribb a következő társadalmi csoportok esetében:

- 40 év felettiek

- főiskolai és egyetemi végzettségűek

- A magas („A” és „B” vagyoni státusszal rendelkezők)

- megyeszékhelyen élők

A Magyar Televízió (m1) csatornájának megnevezése pedig a következő társadalmi csoportokra jellemző leginkább:

- 60 év felettiek

- alacsonyabb iskolai végzettségűek

- közepes, alacsony vagyoni státusszal rendelkezők

- városi, községi lakosok

 
  3. Globális és lokális értékek közvetítésének megítélése

A globális és lokális értékek összekapcsolásában és képviseletében egyértelműen a Duna Televízió megítélése a legkiemelkedőbb. A hazai lakosság kiugró többsége a Duna Televíziót tartja a legrelevánsabb csatornának a határon túli magyar közösségek életének, egyéb hazánkban élő etnikai kisebbségek kultúrájának közvetítésében.



A Duna Televízió mellett a Magyar Televízió 1-es csatornája is jelentős funkciót tölt be a társadalom sokszínűségének, a kulturális közösségek értékeinek bemutatásában, különösen különböző vallási közösségeket tekintve.
Az m2 ebben a vizsgált közszolgálat dimenzióban is nagyon alacsony elismertséget kapott a lakosságtól.

Globális és lokális értékek megítélése (első említések százalékban)

 

A Duna Televízió – a kulturális értékek megítéléséhez hasonlóan - a globális-lokális értékek esetében is a magasabb társadalmi státusú lakosság televíziója, jellemzően a megyeszékhelyeken élő, magasabb vagyoni és foglalkozási státusú, és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tetszését nyeri el.
Az m1-es csatorna választása elsősorban az alacsonyabb iskolai és vagyoni státusú, idősebb községi vagy kisvárosi lakosokra jellemző.
Mindkét vizsgált közösségi-közszolgálati érték esetében azt találtuk, hogy az m1 és a Duna TV más és más társadalmi csoportokat képes megszólítani, tehát komplementer módon kiegészítik egymást.

Az Ipsos Csoportot 1975-ben alapították Párizsban. Ma - egyikeként a világ vezető piackutató cégeinek - 64 államban több mint 9000 főállású szakembert foglalkoztat és éves árbevétele meghaladja a 250 milliárd forintot. Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban és 2009-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu